2009. december 30., szerda

Karácsonyi ajándékok

Ezt a tesómnak készítettem. Mivel hastáncol, gondoltam, tudja majd használni. Nagyon örült neki, azt mondta, van egy ilyen színű fellépő ruhája, amihez passzolni fog. Némi javításra azért szükség volt, mert bő lett, de megoldottam.

Ezt Papának készítettem, remélem használni tudja. Zipzárra húzókának szántam, de kulcstartónak alkalmas.
Anyóca imádja a növényeket, a kertészkedést. Sajnos, nem hord ékszert, így egy kitűzőt csináltam Neki. Vicces, hogy amikor elkezdtem, rózsának láttam, de így készen már inkább pipacsnak tűnik.
Ez a karácsonyfa-dísz a kislányom ajándéka. Igaz, Ő már többszörösen is megkapta előre az ajándékát, de mivel nagy vendégségben volt az ajándékosztás, rosszul nézett volna ki, hogy Ő nem kap semmit. Mellesleg saját kreálmány.
Ezt Dédike kapta. Szintén karácsonyi dísz. Erre büszke vagyok, mert volt ugyan mintám, de nem sikerült lemásolnom, így improvizáltam, és a végeredmény szerintem egész jó lett.
A kisebbik keresztfiam nagy horgász, versenyekre is jár. Gondoltam örülni fog egy halacskás kütyünek. Még aranyhalat is varázsoltam rá, hátha kívánni akar valamit. :)
A nagyobbik keresztfiam foci rajongó. Eredetileg focilabdát akartam, de az sem sikerült, így ez is saját kreáció.
A sógorom ajándéka ez a kulcstartó.

Ez a két gitár a kisfiamnak készült, és nagyon örült neki. Nagy gitáros, játszik zenekarban is, ezért a gitár-figura.
Ez pedig a keresztlányom ajándéka. Valószínűleg elnyerte a tetszését, mert azonnal fel is vette.

2009. december 2., szerda

2009. november 24., kedd

Dilemma

Tanácsot szeretnék kérni.
A problémám a következő: Én nem vagyok egy nagy képzelőerővel megáldott emberke. Jobban szeretek minta után dolgozni, kitalálni nemigen tudok. Így vagyok a kötéssel is, és mint kiderült, a gyöngyfűzéssel is ugyanez a helyzet. Nem mondom, hogy esetleg nem változtatok a mintán valamit (pl. szín), de lényegében mégiscsak másolom valaki munkáját. Itt most nem kizárólag a mintákról van szó (tehát a mintarajzokról), hanem egy már elkészített munkáról, ami nekem megtetszik. Valaki nagyon találóan leírta, hogy a gyöngyitisz-beteg mániákusan gyűjti a mintákat. Hát én nagyon is mániákus vagyok! Rengeteg mintát elraktároztam, hogy majd egyszer elkészítem. Vannak olyanok, ahol rajta van a képen, hogy ki készítette, erre tudok utalni a blogomban. De van olyan is, ahol nincs ráírva, ezekről már nem is tudom, hogy kié volt az ötlet. Ráadásul, én nemigen hordok ékszert, készíteni viszont imádom. Amit készítek, el szeretném adni, vagy ajándékozni. Itt most főleg a peyote mintákról van szó, bár én nem peyote-tal, hanem brick-kel fűzök, de a végeredmény ugyanaz.
Kérdéseim a következők:
1. Lopás-e, ha egy más által elkészített pl. karkötőt én is elkészítek, és árulom a boltomban?
2. Ha árulhatom, a boltban kell e utalni az ötletgazdára? És hogyan?

2009. november 18., szerda

Ezek történtek mostanában

Tegnap nagy feladatot tűztem ki magam elé. Elhatároztam, hogy megnyírom és megfürdetem Blackey-t. A fürdés csak azért gond, mert utálja. Viszont kutyát még életemben soha nem nyírtam, de muszáj volt, mert rettenetesen nézett ki. Szerintem a végeredmény egészen jó lett. Teszek ide fotókat viszonyítási alapnak.
Ilyen, amikor a kutyakozmetikus nyírja.
Ilyen, amikor már nagyon esedékes lenne a rendbetétele. Nos, ettől sokkal rosszabbul nézett ki.
És ilyen lett az én ügyködésem után.

Nekem tetszik a végeredmény, szerintem máskor is bele merek majd kezdeni. Igaz, hogy nincs uszi formára nyírva, viszont nem lehet leírni azt a boldogságot, amit utána érezhetett, hogy megszabadult a szó szerint loncsos és bozontos bundájától. Össze-vissza ugrált, játszott, rohangált örömében. Amikor nyírtam, egyfolytában remegett, nem tudom, miért, nem győztem nyugtatgatni, de egészében véve jól tűrte. Érdekes, hogy álló helyzetben egyáltalán nem félt, csak amikor fektetve fodrászoltam. A fotómasinát viszont utálja, ezért ilyenek a képek, mert szabályszerűen lesből kell lekapni.
Cicát is lekaptam. Mostanában szinte egész nap bent van a házban, utálja a hideget, meg az esőt. Mint rendes "tiszteletbeli" kutyához illik, ha ki akar menni, szól.
Akkora bundát növesztett, hogy alig fért a képbe.
Itt pedig megmutatom, miket készítettem az elmúlt napokban. Ezt a karkötőt egy gyöngyös fórumon láttam meg, és annyira megtetszett, hogy azonnal nekiláttam. Később egy kis javításra szorult, mert túl hosszú lett, ezért lebontottam a kapocsnak fűzött gyöngyhurkot, így már pont jó, csak még a kapocs hiányzik róla. Gondolkodom egy fülbevalón, meg egy medálkán is, hogy komplett szett legyen.

Ez egy prototípus. Egy kedves fórumos lánytól kaptam néhány keresztszemes mintát, azt ültettem át a gyöngyfűzésbe. Egész jól sikerült, bár még van rajta javítani való. A lányom kapja majd meglepinek.

2009. november 12., csütörtök

2009. november 11., szerda

Örök szerelem

Úgy néz ki, örökre szerelembe estem a gyöngyökkel. Ha tehetném, egész nap csak fűznék. Íme a legújabbak:Elmo-t már megfűztem egyszer 3D-ben, most kép formájában is elkészült.

Ezen még gondolkodom, hogy mégegyszer nekifussak-e, ugyanis elfogyott a rózsaszín gyöngyöm, és nem valószínű, hogy kapok ugyanilyet. De, annyira tetszik, hogy azért megmutatom.

A büszkeségem a nagyobb bogyó, Diánál találtam a leírást (kreativvagyok.hu), a kisebbik már egy kicsit bénácska, de a kismenyemnek nagyon tetszett.

Szerintem táskadíszként jól mutatna.

Ez pedig mobildísznek készült, bár amikor rátettem a mobilomra, engem zavart. De biztos van, aki szereti az ilyen lógicsákat.

Ezt csak egy egyszerű karkötő. Peyote technikával készült.

2009. november 4., szerda

13 napig net nélkül

Október 20-án kikapcsolták a netemet! Meg a telefonomat!Számítottam rá, mert szégyen vagy nem, de elmaradtam a számlákkal. Örömmel közölhetem, hogy nem vagyok függő! Egyáltalán nem hiányzott. Igaz, jó előre gondoskodtam magamnak mintákról, képekről, hogy legyen miből válogatnom. És szorgalmasan fűzögettem. Most pedig megmutogatom Nektek, ha érdekel.
Az első kép egy kulcstartó, a fiamnak készítettem karácsonyra (gitározik, ezért a minta). Peyote technikával fűztem, és papírhengert tettem bele merevítésnek. Nem tudom, mennyire lesz tartós, de remélem tetszeni fog Neki.
Ezt a medált képről fűztem, és nagyon büszke vagyok magamra, hogy sikerült. A képet ZsuBeads blogjáról mentettem el. A sorsa még ismeretlen, mert csak gyakorlásként készült, szerintem egy kicsit vad a színe. Legalábbis nekem.
Na, ez elég érdekesen alakult. Elkezdtem Mu: hema nevű mintáját, aztán elszabadult a fantáziám. Ez is csak próbadarab, nem hiszem, hogy megmarad, de jó volt készíteni.
Ezek pedig bogyó próbálkozások. Nagyon pocsék kép, de azért lehet látni, hogy többfélét is próbáltam. Nekem amúgy nem tetszik annyira, de fölöttébb bosszant, hogy nem tudok egy normálisat csinálni, ezért még teszek néhány próbát majd. Ugyanígy vagyok a horgolással is. Már többször nekifutottam, de még harcolunk egymással.

Erre viszont büszke vagyok. Szerintem nagyon szép ez a színösszeállítás. Ez is Mu mintája: Fordan karkötő. Annyit változtattam rajta, hogy a szélére is fűztem merevítést, mert így jobban tart. A húgomnak szánom karácsonyra, remélem tetszeni fog Neki.

Ez volt az első karkötő, amit végig is csináltam, eddig többnyire csak elkezdtem valamit, aztán abbahagytam. A végeredménnyel elégedett vagyok, talán annyi hibája van, hogy elég kis méret lett, de azt hiszem nekem pont jó lesz. Szintén Mu mintája: Pey karkötő.

És most jönnek a kedvenceim! Nekem ezek a képek viszik a pálmát! Imádom, ahogy a kezdeti összevisszaságból fokozatosan rajzolódik ki a minta, és megtelik "élettel" az egész. A dínós kép jó nagy munka volt, majdnem 30 cm-es a kép.
Ő pedig az angyalka. Jóval kisebb, mint a másik, talán a ruháját lehetett volna más színből készíteni, de a mintán ilyen volt.

2009. október 20., kedd

BÜSZKE VAGYOK A LÁNYOMRA!!!

Nagyon-nagyon büszke! Olyat tett, amit szerintem kevesen. 7 év után kibékült az Apjával! Megtette az első lépést, elment hozzá, és megbeszélték a régi sérelmeket. Pontosabban "elásták" a csatabárdot és tiszta lappal indultak újra. Mivel nem pont a legalkalmasabb pillanatban történt a nagy kibékülés (a volt férjemnél épp angol vendégek vannak egy iskolai csere-program keretében), így rövid volt a találkozás, de telefonszámot cseréltek, hogy majd egy alkalmasabb időben hosszabban is beszélgessenek. Szerintem ez jó dolog! Nagyon jó! És igenis én büszke vagyok a lányomra! Mert a sértődés tárgya igen komoly a mai napig. Amikor 7 évvel ezelőtt kiderült, hogy babát vár, az apja élettársa felkereste, és az előéletére hivatkozva (szó, mi szó, elég zűrös volt) azt mondta, hogy nem való neki gyerek, jobb lenne, ha meg sem születne, hanem elvetetné. Amikor ezt elmondta az apjának, Ő nem állt a lánya mellé, ez vezetett odáig, hogy 7 éve nem is találkoztak, nem is beszéltek. És most megtört a jég! Én meg örülök, mert utálom a haragosdit, bár jogos volt.
Hát, ez van. Muszáj megörökítenem ezt a nagy eseményt.

2009. október 5., hétfő

Dédike

Ügyeletben vagyok. Amíg Anyáék kimentek a telekre, én vigyázok Dédikére. Ő jól van, én kevésbé! Amióta itt vagyok (10 óra), még 5 percet nem feküdt. JÁRKÁL!!! Nem bír, de azért megy. Én meg csendesen idegösszeomlást kapok!

2009. október 4., vasárnap

Nekem ez tetszik!

Ha lenne rá kereslet, szívesen foglalkoznék ilyen gyöngyképek készítésével. Ennek a Fánisnak olyan keleties hangulata van.

2009. október 2., péntek

Játék

Jelentkeztem Gabcsapnál játékra. Szuper a nyeremény!

A szabály szerint, ki kell tennem a játékra hívó képet a blogomban, valamint írnom kell egy kommentet az Ő bejegyzéséhez. Nos, mindkettő megtörtént, most már csak várnom kell, hogy szerencsés leszek-e.

2009. szeptember 29., kedd

Az úúúgy volt...

...hogy a múltkor vettem két doboz MÉREGDRÁGA gyöngyöt. A gyönggyel minden rendben van, gyönyörű, egyenletes szemek, épp amilyen kellett. Csakhogy! Később nézegettem a webboltok kínálatát, és kiderült, hogy jól ráfizettem. Majd' ezer forintot fizettem a két doboz gyöngyért. És mit kaptam érte? Dobozonként 2, azaz kettő és fél gramm gyöngyöcskét! A webes boltok jóval kedvezőbb árban kínálják. Node sebaj, mindig tanul az ember! Azóta már felfedeztem egy jóval kedvezőbb árú boltot is itt a városban.
Azt gondoltam, ha már ilyen "aranyat érő" gyöngyöm van, csinálok belőle valami szépet. Amúgy fekete és fehér színű.
Tehát elkezdtem ezt a mintát: még a feléig sem jutottam, már láttam, hogy kevés lesz hozzá a fehér. Most bonthatom le. Aztán az jutott eszembe, hogy csinálok egy Jin&Jang képet. Ehhez kértem a segítséget. Időközben megoldottam a problémát, sikerült egy képet kockásítanom, most pedig nekilátok, majd kiderül, sikerül-e.

Segítsééég!

Valakinek nincs véletlenül "kockásított" Jin&Jang képe? Nagyon megköszönném. Ja, és kicsibe lenne jó, kb. 5-10cm.

Mivel...

...a gyöngyözés újabban elhódított a kötéstől, úgy gondoltam olyan kötött cuccot teszek ide, amit mostanában állandóan hordok.
Ez az. Sima hálós mintával készült kis kardigán, mely nagyon jól kihasználható ebben az érdekes időjárásban. "Ágnes" nevezetű fonalból készült, melyet nagyon megszerettem, és nem utolsósorban olcsó is. A neve egyébként drusza a lányoméval:) Amikor elkészült, nem igazán tetszett, mert nem adta ki a hálós mintát, nagyon összeugrott. Azon gondolkodtam, kimosom 60 fokkal, hogy egy kicsit megnyúljon. Szerencsére nem tettem.
Ilyen a minta közelről.

2009. szeptember 28., hétfő

Nem tudom...


...de ezzel meg vagyok elégedve. Anyócának készítettem a szülinapjára. Remélem Neki is tetszeni fog. A színe leginkább a nagy képen látszik.

2009. szeptember 27., vasárnap

Katasztrofális helyzetek

A víz. Egyre kevesebb. Tegnap megnézték a kútban a vízmennyiséget, és kb. fél méteres víz van benne. Ez rossz. Tegnap 4, azaz négy darab tányért tudtam elmosogatni. Már nem bírtam nézni a sok mosogatnivalót, így hát elővettem az ezeréves módszert, felhoztam a pincéből a nagy vájdlingot, és böcsülettel elmosogattam MINDENT! És nem is volt rossz! Leszámítva, hogy túl magas a konyhapult, ez kicsit kényelmetlen, de tulajdonképpen semmi bajom az effajta mosogatással.

Nem nagyon van kedvem írni, nem vagyok jó passzban mostanság, de nem akarok róla beszélni, inkább magamban tartom. Dédike megint kórházban van, már több mint egy hete. Folyamatosan aggódom miatta is, meg Anyáék miatt is, merz ez mindenkit megvisel.
Figyelem elterelésként szinte megszállottan fűzök, ez az egyedüli, ami le tud kötni, meg a takarítás. De takarítás közben tudok agyalni, a fűzésnél viszont folyamatosan figyelni kell.

Azért teszek néhány képet azokról, amiket készítettem.
Ezt a lányom tegnap lenyúlta. Örülök, mert tetszett neki.

Első ékszerem.
Ez Hello Kitty lenne, ha esetleg nem lehet felismerni. No, ezen megtapasztaltam, miért kell minőségi gyöngyből fűzni. Ez az olcsó változat, de vettem a hét elején (mellesleg méregdrágán) normális gyöngyöt, és tegnap megfűztem ugyanezt belőle. Hát, ég és föld a kettő! Aztán lebontottam, mert nem volt elég jó.

Ez még a múlt hétvégén készült. Az Éndrágám kéményseprőt játszott. Én meg majd frászt kaptam, hogy le ne essen.