2009. február 12., csütörtök

A mai napom teljesen felborult. Az összes programomat le kellett mondanom, mert olyan pocsékul éreztem magam, hogy nem volt erőm sehová menni. Lehet, hogy az influenza bujkál bennem? Remélem nem. Annyi mindent hall az ember a szövődményekről, nem szeretném közelebbről megismerni. Ilyenkor, ha nem érzem magam a toppon, az a módszerem, hogy valami olyat csinálok, ami eltereli a figyelmemet. Így tettem ma is. Kint az udvaron csináltam a dolgaimat /fahordás, alma válogatás, udvar rendbetétele, stb./, aztán eszembe jutott, hogy kipróbálom, tudok-e fát hasogatni. És tudok! Sőt még élveztem is. Jólesett a testmozgás és az egomnak is jót tett.

A sütés iránti fellángolásom egyébként még tart, bár a tepertős pogi nem sikerült, de azért elfogyott, az ízével nem volt baj. Azóta már túl vagyok egy újabb pogácsa sütésen /mellesleg gyönyörűen sikerült/, amiből már csak pár darab van, úgyhogy holnap megint sütök valamit.

A másik nagy hobbim a kötés. Engem lenyugtat és szórakoztat egyszerre. Nem is az izgat, hogy mikor lesz kész, hogy felvehessem, hanem az, hogy a kezem alól milyen különleges minták kerülnek ki. Minél bonyolultabb a minta, annál nagyobb a kihívás. Most egy barna kardigánt készítek és szépen alakul. Volt már olyan is, hogy  megkötöttem egy pulóvert teljesen készre, aztán meg lebontottam, mert nem tetszett a végeredmény. Képes vagyok többször is újra kötni, ha nem olyan, ahogy elképzeltem. Amúgy fonalat nem szoktam venni, a régi kötött holmikat bontom le, és kötöm újra. 

Holnap nagy fába vágom a fejszémet! A múltkor vettem egy hosszú kabátot, de nem vált be. Ugyanis autóvezetéshez eléggé kényelmetlen. De mivel nagyon tetszik a fazonja, nem dobhatom ki, így elhatároztam, hogy levágok belőle. Remélem, sikerülni fog.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése