2009. március 2., hétfő

Szomorú történet

Ma nagyon hálátlan feladatom volt. Egy jelképes sírhelyet kellett az eredeti helyéről "kivennem" és máshová költöztetni. Ráadásul a meg nem született unokámról van szó. Nagyon felzaklatott. A történet majdnem 6 évvel ezelőtt kezdődött, amikor is a lányom terhes lett. Mindenki nagyon örült, bár még nagyon fiatal volt. Még viccelődtünk is, hogy ugyanannyi idősen fog szülni, mint én. Sajnos nem így lett. Minden rendben volt a terhességgel a kiírt időpont előtti 2. hétig. Akkor egy pénteki napon úgy érezte, hogy valami nincs rendben, nem úgy mozgott a baba, ahogy addig. A közelben elment egy nőgyógyászhoz, aki megnézte ultrahanggal, és mindent rendben talált. Meg is nyugodott. Kedden reggel mentünk a szokásos ultrahang vizsgálatra, ahol "kedvesen" közölték, hogy "hát ez a baba meggondolta magát"! És ennyi. Semmi együttérzés, vagy valami hasonló. Ezután átmentünk a szülészetre, ahol hidegen közölték, hogy meg kell szülnie a babát. Mindez reggel 9-kor volt. Ezután csak vártunk, vártunk, és vártunk. Délután(!) egy elkülönített helységben felfektették egy szülőágyra, ahol órákig(!) feküdt. Szegénykém alig tudta felfogni, hogy mi történik. Ráadásul úgy érezte, hogy mozog a baba, ezt el is mondta a nővérnek, aki elintézte azzal, hogy ezek méhösszehúzódások, nem a baba. Végül este(!) 6-kor szülte meg a babát, aki úgy nézett ki, mintha csak aludt volna. Gyönyörű, jól fejlett, csak a bőre volt egy kicsit lilás színű. Én láttam! A kislányom nem, mert azt mondták, hogy nem lesz valami szép látvány, inkább ne nézzen oda. Hát ennyi a történet. De nagyon sok kérdés a mai napig nyitva van. Ha pénteken még minden rendben volt, akkor mi történhetett pár nap alatt? Ha érezte a lányom, hogy mozog a baba, miért nem császározták meg, és egyáltalán reggeltől miért kellett estig húzni az időt? Amikor a főorvos burkot repesztett a szülés meggyorsítására, miért káromkodott fennhangon, hogy:"a k.... életbe, tiszta a magzatvíz!"? Ezután miért hagyta ott mindenki egyetlen nővérrel? A boncolási jegyzőkönyvben miért írták, hogy a magzatvíz zavaros volt, a baba több napja halott, és a bőre foszladozó(!)? EZ NEM IGAZ! ÉN LÁTTAM! Amikor ott a szülőszobán megkérdeztem, hogy mitől halhatott meg, nem tudtak választ adni, csak annyit, hogy nagyon hosszú volt a köldökzsinór. Miért beszélték rá a lányomat, hogy hamvasztassa el és ne kérje ki, hogy eltemethesse? Nagyon sok kérdés, amire sosem kaphatunk választ.
Mindez hat éve történt, de még mindig nem jutott túl rajta. Ráadásul még a párja is elhagyta közvetlenül a szülés után, nem volt mellette senki, csak én.
Aztán tavaly úgy döntött, hogy készít egy emlékhelyet a telken, hogy legyen hová kijárnia emlékezni, hátha ez segít.
Nos, ezt a telket most eladtuk, és az emlékhelyet máshová kell telepíteni. Ő még nem is tudja, előre félek, mert nagyon ki fog borulni.
Hát most ennyi.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése