2009. július 25., szombat

Ez történt...

...a közelmúltban. Hát, először is meghúztam a kocsit hátulját. Nem nagyon, de az én Drágám ettől is kiborult, mondta is, hogy milyen béna vagyok, meg hogy eladja a kocsit, járjak busszal. Persze egy idő után lehiggadt, a kocsinak pedig csak horzsolásos sérülései lettek. Pechemre, a tulaj bent ült a kocsiban, de nagyon rendes volt, kultúráltan megbeszéltük, kitöltöttük a papírokat, és mindenki ment az útjára. Később felhívott, hogy találkoznunk kéne, mert azt nem írtuk rá a papírra, hogy elismerem, hogy én voltam a hibás. Na, megbeszéltük, hogy hol találkozunk, erre a férjem kisebbik fia nekem áll, hogy hova megyek, kivel találkozom, miért, stb. Tisztára, mint egy féltékeny férj!
Szépen leállítottam, hogy nem neki tartozom számadással. Azt azonban nem értem, azóta se, hogy minek parkol valaki a cora parkolójában, ha nem akar bemenni az áruházba. Azt hittem, hogy a családja bent vásárol, ő meg vár addig. De nem, az incidens után elhajtott, én meg mentem a corába intézni a dolgomat. Persze, valóban én voltam a béna, mert túl kis ívben fordultam a parkolóba, de szerencsére csak lépésben mentem. És én is nagyon haragudtam magamra, mert eddig nem volt komolyabb balesetem, mondjuk ez sem komoly. 24 éve vezetek, eddig két balesetem volt, de az is koccanásos.

Más.
A portánktól nem messze, pont az Anyuékkal szomszédos telken lakik egy idős bácsi, van 3 kutyája, meg egy kiscicája. Már több mint egy hete eltűnt, nem tudni róla semmit. A fia is is lakik, de másik utcában, de nem hallottam, hogy kereste volna. Nos, ennek a bácsinak a kutyái elpusztultak. Vagy megmérgezték, vagy éhen haltak, nem tudom. Bár, Anyuék adtak nekik enni, de lehet, hogy az kevés volt. Az egyik kutya bent van a portán, bűzlik, legyek zsongják körül, a másik kint van egy bokor alatt. Tegnap felhívtam a mályi önkormányzatot - oda tartozunk -, hogy szállítsák már el, mert ebben a melegben nagy a fertőzésveszély, meg amúgy is, rossz ilyet látni. A válasz meglepő volt: ma (péntek dél körül) már nem tudnak semmit tenni, mindenki hazament, mert csak délig dolgoznak, hétfőn telefonáljak újra, és akkor elszállítják. DE! Amelyik kutya a portán belül van (kb. 1 hete halott), azzal nem tudnak mit kezdeni, mert nincs joguk magánterületre bemenni. Most akkor mi van?! Ott fog szétoszlani? A legyek meg vígan röpködnek a hulláról a kajára? "Érdekes" jogszabályok vannak! Ma reggel a bácsi fia bement a portára megnézni, elhányta magát, és azt mondta, ő nem tudja elásni, mert rosszul van tőle. Vajon mi lehetne a következő lépés?

3 megjegyzés:

  1. Hehh a férfiak de hülék:) nekem egyszer volt egy ennél jóval nagyobb balesetem, 5 autót sikerült egybetolnom, én voltam a figyelmetlen, de hála Istennek nem történt sérülés csak anyagi kár, de az bőven:(( az én Merci Vitóm is szarrá tört, meg a környéken lévő többi autó is:( aszongya a férjem mikor kiszáltunk az autóból: te hülye, micsináltá, add ide a kulcsot többet nem vezetsz.. mondom: ácsi, ezt az autót én vettem, és a jogsit is én fizettem, ugyhogy mehetsz gyalog.. mire a rendőr: asszem ma mindenki gyalogmegy..:D

    VálaszTörlés
  2. Ez jó!:D De azért szerencse, hogy nem sérült meg senki.

    VálaszTörlés
  3. Náncsika, te olyanokat tudsz írni, hogy úgy kell feltápászkodnom a szék alól a nevetéstől. Nekem egyszer volt egy kis puszicsere egy Volán busszal. A szerencse az volt,hogy az akkori kis Wartburg jobb index lámpája tört csak el, de nem én voltam a hibás. Az előttem haladó minden ok nélkül fékezett és nekem a kormányt el kellett rántanom,hogy ne legyen nagy kár. Az volt a jó, hogy nem mentem át a másik sávba teljesen,mert akkor tuti, hogy átmegy rajtunk a busz. Ez Bp.Bécsi út, ami ismerten egy katasztrófa. Hölgyeim! A kedves férjekkel is történhet ilyen, akkor mit mondanának? Üdv. Mária

    VálaszTörlés