2009. július 28., kedd

Végre...

...már egy kissé nyugodtabb vagyok. Nagyikámat ma délelőtt megműtötték, pacemakert kapott. Végül is az volt a baja, hogy nagyon lelassult a szíve, ezért lett rosszul. Most beültettek neki egy szerkentyűt, ami szabályozni fogja a szívműködését. Tegnap az orvos azt mondta, hogy ha jól sikerül a műtét, akkor rögtön a betegszobába kerül, ha komplikáció lép fel, akkor az intenzívre. Nos, betegszobában van, tehát sikeres volt az operáció. Amúgy nem altatták, a doki szerint ez egy egyszerű beavatkozás. Valamiért azt hittem, hogy ez egy komoly műtét. Holnap már megpróbál egy kicsit sétálni. Remélem, hamarosan hazajöhet. Egyébként, az én Nagyikám egy csúcs! Mindenki a csodájára jár, hogy 96 évesen milyen jól tartja magát. Csak úgy mellékesen 80 éves elmúlt, amikor megműtötték a szemét, azóta szemüveg nélkül olvas. Mert nagyon szeret olvasni, szinte falja a könyveket. Régebben kötött is, meg horgolt, de ma már nem, maradt az olvasás. És azért vagyok a kedvenc unokája, mert gyerekkoromban sokat éjszakázott velem, nem voltam éppen minta gyerek.

6 megjegyzés:

  1. Hat ahogy olvasom, bizony zajlik nalatok az elet. A nagymamadnak igy tavolra es ismeretlenbe is sok pozitiv energiat kuldok...en el sem tudom kebzelni hogy ilyen szep kort megeljek...az meg 66ev!!!Csodalom a nagyidat...van valami trukje hogy ilyen sokaig el es meg ilyen aktivan...csodalom ot!:-)

    VálaszTörlés
  2. Köszönöm szépen. A pozitív energia mindig jól jön, most meg különösen.

    VálaszTörlés
  3. Biztosan örültök neki, hogy még az elméje tiszta. Sok egészséget kívánok a részére, így ismeretlenül is. Töltsetek vele minél több időt. Mária

    VálaszTörlés
  4. Kívánom, hogy a nagyid minél hamarabb megerősődjön, és még nagyon sokat olvasson!

    VálaszTörlés