2009. október 20., kedd

BÜSZKE VAGYOK A LÁNYOMRA!!!

Nagyon-nagyon büszke! Olyat tett, amit szerintem kevesen. 7 év után kibékült az Apjával! Megtette az első lépést, elment hozzá, és megbeszélték a régi sérelmeket. Pontosabban "elásták" a csatabárdot és tiszta lappal indultak újra. Mivel nem pont a legalkalmasabb pillanatban történt a nagy kibékülés (a volt férjemnél épp angol vendégek vannak egy iskolai csere-program keretében), így rövid volt a találkozás, de telefonszámot cseréltek, hogy majd egy alkalmasabb időben hosszabban is beszélgessenek. Szerintem ez jó dolog! Nagyon jó! És igenis én büszke vagyok a lányomra! Mert a sértődés tárgya igen komoly a mai napig. Amikor 7 évvel ezelőtt kiderült, hogy babát vár, az apja élettársa felkereste, és az előéletére hivatkozva (szó, mi szó, elég zűrös volt) azt mondta, hogy nem való neki gyerek, jobb lenne, ha meg sem születne, hanem elvetetné. Amikor ezt elmondta az apjának, Ő nem állt a lánya mellé, ez vezetett odáig, hogy 7 éve nem is találkoztak, nem is beszéltek. És most megtört a jég! Én meg örülök, mert utálom a haragosdit, bár jogos volt.
Hát, ez van. Muszáj megörökítenem ezt a nagy eseményt.

2009. október 5., hétfő

Dédike

Ügyeletben vagyok. Amíg Anyáék kimentek a telekre, én vigyázok Dédikére. Ő jól van, én kevésbé! Amióta itt vagyok (10 óra), még 5 percet nem feküdt. JÁRKÁL!!! Nem bír, de azért megy. Én meg csendesen idegösszeomlást kapok!

2009. október 4., vasárnap

Nekem ez tetszik!

Ha lenne rá kereslet, szívesen foglalkoznék ilyen gyöngyképek készítésével. Ennek a Fánisnak olyan keleties hangulata van.

2009. október 2., péntek

Játék

Jelentkeztem Gabcsapnál játékra. Szuper a nyeremény!

A szabály szerint, ki kell tennem a játékra hívó képet a blogomban, valamint írnom kell egy kommentet az Ő bejegyzéséhez. Nos, mindkettő megtörtént, most már csak várnom kell, hogy szerencsés leszek-e.